Rovatunk folytatásaként továbbra is az a célunk, hogy mi, keneseiek jobban megismerjük egymást. Az előző interjúm elkészítésekor Vági Károlyné által esett a választás Budai Rolandra. Beszélgetésünk közzétételével szeretném elérni, hogy az általam feltett kérdésekre adott könnyed és spontán válaszokkal az olvasók jobban megismerhessék őt, és közelebb kerüljenek történetéhez.
Szia Roli, szeretettel köszöntelek! Kérlek, mesélj pár mondatban magadról, a családodról és a gyerekkorodról.
Én itt Balatonkenesén nőttem fel a családom körében. Édesapám rendőr volt, édesanyám pedig a régi Telekom Hotelben (most Kenese Bay Garden Resort & Conference) dolgozott, mára mindketten nyugdíjasok lettek. Van egy bátyám, aki családot alapított és Csajágon élnek a feleségével és a kis unokaöcsémmel. Óvodába és általános iskolába is itt jártam. Nagyon szerettem az óvónőmet, Kerti Teri nénit. Szerettem az általános iskolai tanáraimat és az osztályfőnökeimet, szeretettel gondolok Bicskei Babi nénire és Révfalusiné Gabi nénire. Visszagondolva, szerintem nagyon jó osztályunk volt, van olyan osztálytársam, akivel ma is tartom a kapcsolatot. Középiskolai éveimet Balatonfűzfőn az Öveges József Szakközépiskolában töltöttem, kereskedelem és marketing szakon.
Mondd el kérlek, hogyan csöppentél bele a rendezvényszervezés világába?
A középiskolai éveim során, az iskolai tanulmányaim mellett már foglalkoztam azzal, hogy gyerekeknek készítettem bohóc műsort, mellyel nagy sikert arattam. Emellett pedig egy Balatonalmádiban lévő rendezvényszervezőnél foglalatoskodtam. Vele jártam különböző rendezvényekre, falunapokra, céges eseményekre, családi napokra, mindent eltanultam és megtanultam, amit csak lehetett. Általa tetszett meg nekem ez az egész rendezvényszervező szakma, amit most is csinálok.
Hogy érzed, mindig erre a foglalkozásra vágytál? Ki tudsz teljesedni benne? Ahogy látom nem csak a környéken van dolgod és folyton elfoglalt vagy.
Az országon belül mindenfelé kapunk megbízásokat. Abszolút kiteljesedek ebben az egészben, mert mindig nagyon változatos, mindig új helyeken járunk és rengeteg embert ismertem/ismerek meg a munkám során. A családom maximálisan támogat ebben, egy biztos háttérország számomra. Szerencsére egyre jobban növi ki magát a vállalkozásom. Már nem csak egyedül dolgozom, vannak munkatársaim, a gépjárműveink száma is egyre-egyre bővül. Éppen emiatt is, de folyamatban van a vizsgám, hogy teherautóra is szerezzek jogosítványt. Valamint még azt is fontos megjegyeznem, hogy a helyi rendezvényeken is örömmel dolgozunk, mert jó a kapcsolatom a helyiekkel, a Kultúra Házával, az iskolai és óvodai rendezvényeket is nagyon szívesen segítem és támogatom a munkámmal.
Kíváncsi vagyok, hogy mik a jövőbeli terveid? Hol és hogyan képzeled el magad 20-30 év múlva?
Folytatni szeretném a munkámat, hiszen folyamatosan lehet fejleszteni és újítani a vállalkozást és persze saját magamat is.
Mi a helyzet Kenesével, szeretsz itt élni?
Igen, nagyon szeretek itt élni és a terveim szerint itt is fogok maradni. Szeretem, hogy nyáron mozgalmas, télen viszont csendes.
Mit szeretsz csinálni a szabadidődben, mi az, ami igazán feltölt?
Nem nagyon van nekem olyan, hogy szabadidő. Folyton be vagyok táblázva, készülni kell és szervezni a soron következő megbízásaimat. Ha néha mégis adódik egy kis szabadidő, akkor szeretek és szoktam is színházba járni vagy kirándulni a szabadban.
Fiatal vállalkozóként mit tanácsolnál azoknak a pályakezdőknek, akik nehezen mernek nekiállni az álmaik megvalósításának?
Szerintem nagyon fontos a bátorság és a merészség. Az elején, vagy amíg nem forrja ki magát a tevékenység, addig mindig nehéz, de kitartónak kell lenni, mert annak mindig megvan a gyümölcse. Rengeteget kell mindenkinek tanulnia és küzdenie a saját céljai megvalósításáért, főleg, ha megtalálta a szíve vágyát.
Interjúalanyainkat arra kérem a beszélgetésünk végén, ajánljanak kenesei ismerőseik közül valakit, akivel a következő hónapban folytatjuk a sort. Roli a stafétabotot Szabad Marcellnek adta át, én pedig örömmel veszem fel vele a kapcsolatot, hogy a következő lapszámban az ő gondolatait is olvashassuk.
Köszönöm Rolinak, hogy elvállalta felkérésemet. Jó volt újra találkozni és beszélgetni, további sok sikert kívánok a mindennapokban!
Kötél-Dobó Dóra
