Az idén 350 éve
- március 27-én született Borsiban II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, magyarországi vezérlőfejedelem. Meghalt Rodostóban 1735. április 8-án. II. Rákóczi Ferenc két, nevezetes család hagyományát kapta örökségül: a Rákóczi és a Zrínyiek múltját.
„Oly ősöktől származom, akik egykor annyit tettek, annyit áldoztak a szabadság fennmaradásáért magyar és németországban” /Rákóczi vallomásai 1716-1720/
Borsiból Munkács várába vitték… olvashatjuk Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára kiadott könyvében. /1976/
A kutatások előrehaladása bővítette az ismereteket és világosabbá tették az összefüggéseket, Rákóczi és a szabadságharc helyét a hazai és az egyetemes történelemben.
II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc emlékét költőink és népdalaink, zeneműveink is őrzik.
„Hazánk szentje, szabadság vezére, sötét éjben fénylő csillagunk, oh Rákóczi, kinek emlékére lángolunk és sírva fakadunk’” /Petőfi Sándor: Rákóczi/
A szabadságharc kenesei vonatkozásai
1707 február: Bottyán János seregével meghiúsítja Rabutin és Starhemberg együttes kísérletét a Dunántúl elfoglalására. Béri Balogh Ádám parancsnoksága alatt Balatonkenesén, a Hosszúmező pusztán ütköztek Rabutin császári seregével. Az összecsapásból a kurucok kerültek ki győztesen. A foglyokat Veszprém várába vitték. A vesztes csata után csendes lett a Balaton vidéke. Béri Balogh Ádám emlékét és az ütközetet emléktábla őrzi a Városháza bejárata melletti oldalon, amit 1975. szeptember 21-én a Balatonfüredi Történész Napokon a dunántúli hadjárat 250 éves évfordulóján egy küldöttség hozta el Balatonkenesére.
Iskolánkban az úttörőcsapat vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét és születésnapján minden évben vetélkedőt rendeztek. A 3 fős csapatok nagy lelkesedéssel készültek. Az első helyezett Jákfalvi József tanár úr által készített Rákóczit ábrázoló érmet kapott, a második és harmadik helyezett könyvjutalomban részesült.
Rákóczi helyi örökségei
Dr. Dömötöri Sándor, az akarattyai Rákóczi-fa mondája címmel írt egy tanulmányt.
1967-ben Kuti József református lelkész a templom tornyának falára helyeztette a Rákóczi-fa egy leszakadt ágát. 2007-ben is megemlékeztünk az ütközetről, nagy méretű zászlókat készítettünk, amelyek a Tájházban láthatók. Előtte az elhalt Rákóczi-fából egy vastag ág darabja is helyet kapott. A tiszta szobában a Rákóczi szilfáról szinte minden megtalálható a harmadik tárlóban. Efölött a falon id. Kecskés József faragásai láthatóak. A Tájház tornácán pedig szintén egy nagyobb darab, a 400 évesnek vélt Rákóczi szilfa vénséges-vén, megvastagodott, kérges része áll.
„Az idő elpusztíthatja ugyan a nagy idők tanúját, de az emlékezet megóvhatja az eszmét.” /Kecskés József/
Múltunk nyomában napjainkban
Ez év március 4-én iskolánk 6. osztályos tanulói látogattak el a Tájházunkba. Az érdeklődő gyerekek két pedagógus kíséretével érkeztek. A tárlatvezetés során hallhattak tőlem az idén 350 éve született II. Rákóczi Ferencről, az 1707-ben zajlott kenesei, győztes hosszúmezei csatáról, és vezéreiről. Megtekintették a tárlót, amiben az akarattyai Rákóczi-fáról fotók és tudnivalók tájékoztatnak.
Az udvari fészerben megmutattam azt a két vastag facölöpöt, amelyek annak a kikötőnek darabjai, ahol 1846-ban kikötött a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal. A mostani kikötő előtt, a Széchenyi parkban, emlékkő méltatja „a legnagyobb magyart”, Széchenyi Istvánt, aki 180 évvel ezelőtt első útján Balatonfüredről a kenesei kikötőbe vezérelte a lapátkerekes Kisfaludy gőzhajót.
A gyerekek a látottak, hallottak után elmondták, hogy épp most tanulják Arany János elbeszélő költeményét, a Toldit, amit a költő szintén 180 éve, 1846-ban írt meg a Kisfaludy Társaság pályázatára.
Vér Lászlóné és Pulai Istvánné
