Száz napon túl
Beszélgetés Ambrus Gábor polgármesterrel
Összefoglaló a képviselő-testület múlt októberi megalakulása óta eltelt időszakról.
– Októberben kezdte meg munkáját az új testület. Mi történt az azóta eltelt időben? Mik voltak a legfontosabb ügyek, amelyekbe azonnal bele kellett kezdeni?
– Az első és legfontosabb momentum az volt: el kellett döntenünk, szeretnénk-e együtt dolgozni a hivatal vezetésében a jegyző asszonnyal. Ez alapvetően minden váltásnál kérdés, hiszen bizalmi viszonyon is alapul. A második héten megegyeztünk a Nagy Erzsébet Andrea jegyző asszonnyal, hogy elválnak útjaink, mely jelentős mozzanat volt a település és a hivatal életében. Nekem is szükségem volt egy asszisztensre. A pozíció betöltetlen volt, de sikerült felvennünk egy kollégát. Közben már elő kellett készíteni az alakuló testületi ülést, amely október közepén történt, s megbeszélni a képviselő-testülettel, hogy hogyan fogunk együttműködni. Ebben külön köszönöm mindenki egyetértését, hiszen meg tudtunk egyezni a bizottságok felállításában, az alpolgármesterek kiválasztásában. A viszonylag feszült nyár után mindent békésen sikerült megoldani.
Aztán meg kellett ismerkednünk az intézményvezetőkkel, mert egészen más az utcán sétálva köszönteni valakit, akit régről ismerünk, más volt bizottsági üléseken beszélgetni velük az előző ciklusban, és teljesen más napi munkakapcsolatban lenni. Közben új jegyzőt és aljegyzőt is kerestünk; szerencsére sikerült megtalálnunk őket már 2024-ben, s így a hivatal életében megmaradt a folytonosság. Fel kellett térképeznünk a humánerőforrás-állományt: kikkel dolgozunk együtt, ők milyen szakértelmi szinttel rendelkeznek, milyen a munkabírásuk. Előzetesen úgy gondoltam, gyorsabban fog menni, de hiú ábránd volt azt gondolni, hogy ezen két-három hónap alatt túljuthatunk. Természetesen mindig van olyan feladat, amely ezt nehezíti. A hivatal vezetése azt mondja, több hozott probléma adódott, amelyeket nehéz volt úgy megoldani, hogy közben más feladatoktól vette el az energiát: mellette sokat foglalkoztunk például a behajtási rendelettel, a közterületek minőségével és a Városgondnoksággal. De ebből is tanulunk, s ha ezeket sikerül rendeznünk – márpedig ezen van minden kolléga –, erősebb lesz a tőle mind a képviselő-testület, mind az önkormányzati szervezet. Akkor tudunk sikeres önkormányzatot építeni, ha nem külső megbízásos kollégákkal dolgozunk, hanem saját munkavállalókkal, akik várhatóan hosszú távon terveznek Balatonkenesével együttműködni, itt dolgozni, érte tenni.
Munkánkban az is meghatározó, hogyan működünk együtt a többi településsel, milyenek a polgármesterek közötti kapcsolatok. Ezekből legalább annyit lehet tanulni, mint a hivatal működéséből. Ha valaki rendszeresen részt vesz a járási fórumokon, kistérségi egyeztetéseken, sok olyan információt gyűjthet, ami hozzátesz az intézményeink működéséhez. Mások tapasztalatait meghallgatva is sokat lehet tanulni – így is többé tudunk válni.
– Januártól Balatonkenese közös önkormányzati hivatalt működtet Papkeszivel. Milyen változást jelent ez a hivatal munkájában?
– Balatonkenese korábban is készült a feladatra, hogy más településekkel közös polgármesteri hivatalt alapítson. Régebben ezt körjegyzőségnek hívták. Képviselőtársaim az előző ciklusban elmondták, a polgármesteri hivatal hátsó épületét éppen ezért újították fel. A választások után több település is megkeresett, hogy szívesen csatlakoznának hozzánk. Az egyik kényszerhelyzetben volt: Papkeszi korábban Balatonfűzfővel működött együtt, de vitájuk lett. A választások után mindig van rá lehetőség, hogy egy település, akár olyan is, amely közös szervezetben működik, önkormányzati hivatalt váltson. A járásban volt olyan település, Felsőörs, amely levált, mert önállóan meg tudta teremteni a hivatala működtetését. Papkeszi keresett meg minket, hogy beszéljünk a feltételekről. A folyamatba még Nagy Erzsébet Andrea jegyző asszonnyal és Mohos Gábor úrral, az önkormányzat ügyvédjével vágtunk bele. A jegyzőjelöltekkel is beszéltünk, mit gondolnak erről. Szinesi Erna, a jelenlegi jegyzőnk azt válaszolta, szerinte jó dolog egy közös polgármesteri hivatal működtetése, sok előnye van, ő ilyen környezetből jött. Mohos Gábor ügyvéd úr is üzemeltetett ilyet, nagy tapasztalata van benne, ő is biztatott.
Ilyenkor mindig a normatíva elosztása a fő kérdés. A két település lakosságszámarányából és a számításokból kiderült, hogy összesen 19,6 főnyi jut a két polgármesteri hivatalra. Úgy egyeztünk meg, hogy négy fő normatíváját kapja Papkeszi, a többit Balatonkenese – ez egy fővel több, mint amit Kenesének korábban jutott. Papkeszi a tárgyalások során több tételhez hozzájárult, hogy a balatonkenesei hivatal munkáját anyagilag támogassa. Ezzel jelentős csomag került a Polgármesteri Hivatal költségvetésébe, amelyből például rendezni tudjuk a hivatal dolgozóinak bérét. Szinesi Erna jegyző asszony január 15-én csatlakozott a csapatunkhoz, így az új hivatal összeállításában a tanácsaival már segített, aljegyző asszonnyal, Németh Máriával sok tapasztalatot hoztak a településünk életébe. Januárban elindult a közös hivatal, így most van egy kirendeltségünk Papkeszin, melynek a törvényességi felügyeletét a Balatonkenesei Polgármesteri Hivatal jegyzője és aljegyzője biztosítja.
– A változások hatással vannak a kenesei Polgármesteri Hivatal életére is?
– A személyi állományra és fejlesztésére kell visszatérnem: a kollégáinkat kell jól kiválasztanunk, hogy a képviselő-testület biztonsággal tudjon működni. A képviselők rá vannak utalva a hivatalra: nem lehet azt mondani, hogy a testület majd megír egy előterjesztést, megfogalmaz egy határozatot, rendeletet. Ez korábban rossz gyakorlat volt. Szinesi Erna jegyző asszony egyértelműen azt vallja, hogy ez a hivatal feladata. A képviselő fogalmazza meg a saját szavaival, majd azt ő a hivatali szabályoknak megfelelően implementálja.
Volt kolléga, akire alapoztam, mert rövid idő után látszott, hogy kik azok, akikkel az együttműködés létkérdés. Az olyan ügyekhez, amelyek hosszú idő-re visszanyúlnak, mint a települési együttműködési megállapodások, a beruházások, szükségünk van rájuk. Elfogadom, hogy nehéz a változás; sajnos mentek el kollégák. A munkájukkal soha nem volt bajom, de azt gondolom, mindenki képes egy fokozattal feljebb kapcsol-ni. Ez nem azt jelenti, hogy több munkát tudnak elvégezni, hanem azt, hogy szervezetten. Ha támogatjuk őket, a plusz tudással felvértezve hatékonyabban tudnak dolgozni. A Hivatalban új csapatot kell építenünk. Úgy gondolom, több esetben nagyon jól választott a jegyző asszony, és nagyon jó munkatársak kerültek például a Műszaki csoporthoz. Sokat segítenek az építési ügyek feltárásában – milyen engedélyek mentek ki, azok milyen feladatokat rónak ránk. Nagyon jó kolléga érkezett a feladathoz, hogy a rezsielszámolásokban segítsen, s tisztázza a sok esetben nem könnyen kibogozható közműszerződések kérdéseit. Ez nagyon rendezetlen terület volt, melyet már az előző jegyző asszony is említett. Képviselőként is nagyon nehéz volt megélni, hogy 2023-ban elszálltak az energiaárak. Ez nem feltétlenül volt arányban az alapdíjváltozásokkal – nem voltak előnyös szerződéseink. Bizonyos szerződések meg sem lettek kötve, hanem ahogy a szolgáltatók fogalmaztak, automatikusan meghosszabbodtak, az ő feltételeik szerint. Így fordulhatott elő, hogy a nyár közepén 380 forintos kilowattóradíjon, plusz a rendszerhasználati díj, vásároltuk a villamosenergiát, míg ezt egy üzleti szerződés jellemzően 100-150 forinton tudja teljesíteni. 83 millió forinton zártuk azt a sort, amit saját jogon használt fel az önkormányzat. Látszik, hogy előtte nem volt annyi. A tegnapi közmeghallgatáson szóba kerültek a 2024-es költségvetés zárszámadásának sarokszámai. Abban 35 millió forintra sikerült zárni az energiaköltségeket. Látszik, hogy ezen még tudunk dolgozni.
A közüzemi szerződések nem voltak rendben, és ezek felülvizsgálata rengeteg hivatali energiát elvisz. Lehet, egyszerűnek tűnik, de mindenki tudja, mivel jár átíratni egy közműórát. Az Önkormányzatnak pedig nem egy van.
Egy 15-20 fős munkaszervezet hatékonyabban működik kisebb csoportokban. Az önkormányzaton belül szerteágazó feladatok vannak: egészen más típusú munkát végez az adóügyes kolléga, a közterületesek, a humán osztály dolgozói. Szinesi Erna jegyző asszony fontos lépése volt, a munkaszervezés rendezése. Minden szervezetnek fontos, hogy időnként felfrissítse a szemléletét. Így rá lehet világítani, hogy egy addig működő gyakorlatot máshol másképp, esetleg hatékonyabban végeznek, ami az előírásoknak is megfelel.
Külön személyügyes pozíciót hoztunk létre, ami korábban nem volt. Most egy munkatársunk foglalkozik annak a körülbelül nyolcvanöt embernek a személyi ügyeivel, akik Balatonkenese város intézményeiben dolgoznak. Felkészült, az intézményvezetőknek is tud tanácsot adni.
– A Hivatal változásai nyilván az intézményekre is hatással vannak.
– Más szervezetekre is érvényes a változás, változtatás. Sokat beszélgettünk a Városgondnokság koordinátorával, hogyan tudnánk a lakosság azon igényének eleget tenni, hogy a zöldfelületeink jobban karban legyenek tartva. Egy háromfős csapatot irányítottak a feladatra. Ezt komoly sikernek élem meg. Növekedett a Városgondnokság létszáma, mely nyugdíjazásokkal részben át is alakul. Úgy gondolom, már látható a lakosság számára a változás. Végigmentünk azon az úton, a Polgármesteri Hivataltól a vasútállomásig és a Széchenyi parkig, amit Pulai Istvánné, Irénke javasolt a decemberi közmeghallgatáson. Igyekszünk odafigyelni a lakosság kéréseire, a véleményükre, mit gondolnak a közterületeinkről. Ezért kezdtünk abba, hogy tegyünk valamit a rendezetlen portákkal, ami a lakosság igénye is, többször megfogalmazták. Vonatkozó szabályaink szerint az ingatlan kerítésétől az út közepéig kell rendet tartania a tulajdonosnak. Ebbe beletartozik a járda, és ha van esővízelvezető árok, az is. Felszólítást küldtünk azoknak, akiknél rendezni kell a területet. Biztos nem örül neki, aki kapja, de őszintén remélem, hogy aki pedig rendben tartja a környezetét, értékeli, hogy megpróbáljuk a többieket is rávenni.
Most, hogy beszélgetünk, éppen szombat van, s a hátunk mögött egy fűnyírót hallunk. Erre is vannak szabályok, melyeknek meglétét a lakosság is szorgalmazza. Most a tűzijátékok használatával kapcsolatban zajlik egy lakossági aláírásgyűjtés; korlátozást szeretnének a pirotechnikai eszközökre vonatkozóan. Az együttélésnek kereteket kell szabni, és ezeket betartatni nem kis feladat. Ha az embernek gondja van a szomszédjával, sokkal egyszerűbb vele szóban elintézni a kérdést. Az a legrosszabb, ha egy ilyen vitába az önkormányzatnak bele kell folynia, mert abból békesség nem lesz. Ez lehet a benzines fűnyíró hangja, egy kerítésvita vagy a tűzrakás kérdése. A bográcsozás jó dolog, de ha lehet, ne az előző heti zöldhulladékkal gyújtsunk alá.
– Nemrég elindult a Versenyképes járások program. Ezzel kapcsolatban vannak már tapasztalatok?
– Nagyon jó volt megélni az elmúlt időszakban a többi településsel, polgármesterrel való együttműködést, a Versenyképes járások program során. Először nem mindenki örült neki, de elkezdődtek az egyeztetések. És az biztos, hogy soha ennyit polgármesterek még nem beszélgettek egymással, s nem tudtak meg ennyit a másik működéséről. A jó gyakorlatokat pedig érdemes elhozni, megismerni, megtanulni. Persze meg kellett egyeznünk a forrásokról, hogy ki mit gondol magáról a programról. A minisztérium és a kormányzat olyan projekteket kíván támogatni, amelyek közös gondolkodásra hívják a településeket, s minél nagyobb hatással vannak a járás lakóira. Hogyan lehet közösen tenni az egészségügyi ellátásért, a közbiztonságért, akár a zöldfelületek karbantartásáért. Ugyan tudjuk, hogy kemény vitánk van Balatonakarattyával, de a Versenyképes járások tárgyalásai során mindig egymás mellett ültünk Balatonakarattya polgármesterével, Imrédy Szabolccsal. Attól, hogy valami más ügy is van köztünk, egy ilyen programban miért ne tudnánk együtt dolgozni?
Végül nyolc konzorciumi megállapodás-tervezet született. A járásra 250 millió forintot tervezett a minisztérium, Balatonkenesének mintegy 20 millió forint plusz forrás jut a költségvetésébe. Ezen kívül további 250 millió forintra kértek ötleteket, melyre egy közös, nagy projektet határoztak meg az önkormányzatok, a közlekedésbiztonságra és az utak állapotára vonatkozóan. Balatonkenesén a rendezési terv felülvizsgálatát szerettük volna ebből a projektből részben vagy egészben finanszírozni. Kértem a polgármestereket, rakjunk össze egy táblázatot az elképzelésekből, aztán priorizáljunk. Végül ez volt a sorvezető a közös javaslathoz. Szerencsére mindenki nyitott volt, s amit több település is lényegesnek talált, azokat gondoltuk tovább. Ezek után megvolt a hivatalos fórum, ahol szavaznia kellett az önálló vagy közös polgármesteri hivatallal rendelkező településeknek, szolidaritási adót befizetőknek, valamint a megyei közgyűlés elnökének.
Jó együttműködések alakultak, s a kiépülő kapcsolatok által a későbbiekben is számíthatunk egymás segítségére. A lezajlott egyeztetésekből most már meg tudjuk fogalmazni, hogy merre induljon el a Kelet-Balatoni Kistérség. Ha a kérdésekben konszenzusra jutunk, össze tudunk fogni, és képviselni azt, amit gondolunk.
– Többen kérdezték, és korábban is téma volt a fiatalság kérdése. Nekik mit tud nyújtani Balatonkenese?
– Amikor felmerült, hogy legyen majális Kenesén, megkerestem a sportegyesület focista tagjait, Koppányt, Bálintot és Petit, akik már korábban jelezték, hogy szeretnének egy sportos napot rendezni. Felvetettem, mi lenne, ha a majálison lenne ez a bizonyos nap? Így indult a szervezés. Helyszínként először a sportpályát javasoltuk, végül a strandon zajlott az esemény, ami jó döntés volt. – És: nagyon sok fiatal jött el, sok kenesei. Volt fiatalokból álló csapat, amelynek a tagjai nem állandó lakosok, hanem nyaralók, és csak ezért a programért jöttek most Kenesére. Ha ezt a korosztályt meg lehet a sporttal szólítani, valószínűleg másféle rendezvényekre is eljönnek. – Nagyon köszönöm Veres Koppánynak a szervezésben végzett munkáját, és ugyanígy a Kultúra Háza dolgozóinak. Egy rendezvény akkor sikeres, ha a szervezők is jól érzik magukat, itt pedig úgy volt.
A téli időszakban is kell szórakozási lehetőséget biztosítani a fiataloknak. Legyen egy hely, ahol le tudnak ülni beszélgetni, közösen eltölteni az idejüket. Helyszínünk van hozzá – ott áll például a Tátorján Játékvár, amely eddig csak helyettesítő funkciókat látott el. Ott a könyvtárépület, van egy Iparosházunk, amelynek nagyon jó gazdája a Városvédő Egyesület. És ott a kultúrház is, valamint a Tájház udvara, ahol már sok sikeres program zajlott. Van továbbá négy színpadunk. Ezekkel gazdálkodnunk kell, megtalálni mindnek az igazi funkcióját.
Ki kell találnunk, hogyan jut el hozzánk a lakosság egy átlagos beszélgetésre. A közmeghallgatás is ennek egy eszköze, de szeretnénk időközönként egy-egy olyan összejövetelt tartani, amikor párbeszédet folytatunk. Le is ülhetünk hozzá, vagy akár sétálhatunk is, de legyen kommunikáció arról, hogy mi történik a lakótelepen, az Alsóréten vagy akár bármelyik utcában.
– nk –
Itt a Polgármester