Semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le csakis a gőg és a gyűlölség
A teljes Balaton régió kultúrtörténetét feldolgozó kötet a közelmúltban jelent meg a fenti főcímmel. Schleicher Vera néprajzkutató mintegy másfél évszázad adatait gyűjtötte, s szerkesztette egységes kötetté.
A „Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1821-1960 között” alcímű könyvvel a siófoki Balaton Szalonon ismerkedhettek meg az érdeklődők június elején a Kálmán Imre Kulturális Központban.
A bemutatót Gráfik Imre etnográfus, muzeológus, a néprajztudományok kandidátusa fogta össze szakszerű kérdéseivel, melyekre az írón kívül Sárkány Mihály professzor, néprajzkutató, szociálantropológus, etnológus (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet)és Rékai Miklós etnográfus, muzeológus válaszolt.
A Kultúrfürdő” mintegy 150 évet vizsgál a tó turizmus célú hasznosításának kezdetétől a hagyományos kultúra perspektíváinak végleges beszűküléséig. Schleicher Vera elmondta, négy esztendő kutatómunkájának eredményei kerültek a könyvbe. Bőségesen volt a három parti megyében terepmunka, de a levéltárak, múzeumok stb. is ellátták szakmai anyagokkal. Elsősorban a kíváncsiság hajtotta, de arról is szólt, hogy ilyen jellegű és szemléletű dolgozat (egyébként doktori munka) nem jelent meg a régióról.
Rékai Miklós már amiatt is szkeptikusan állt a könyvhöz, hogy egyáltalán kik tekinthetők a Balatonnál őslakosnak, van-e „központi települése” a tónak stb. Meglátása szerint a szerző kitűnően tudta összefésülni a szerteágazó tematikát. Megfogalmazása szerint a könyv tanulsága a magyar társadalomban lezajlott folyamatok látlelete, s nélkülözhetetlen felismeréseket tükröz. Ennélfogva ott a helye a középiskolák és egyetemek tankönyvei között.
Sárkány professzor szerint a Balaton térsége rendkívül tagolt, sok az egyedi, Schleicher Vera mégis képes volt mindent egységben kezelni. Az író „lemerül” az egyéni történetekig, ezért is lehetnek egyes fejezetek – az alapvetően tudományos munkában – kimondottan olvasmányosak. Sárkány Mihály rámutatott: az őslakosság számához viszonyítva a kezdeti harminccal szemben hetvenszeresére nőtt a tóhoz látogatók (beköltözők, turisták) száma, akik egy új kulturális mintát hoztak magukkal, s a jövő kutatóinak ezt is szem előtt kell tartaniuk.
A „Kultúrfürdő” táblázatokkal, korabeli fotókkal, számos egyedi forrás dokumentálásával láttatja az 1821-től 1960-ig terjedő időszakot.
Örvendetes, hogy Schleicher Vera számos balatonkenesei fényképet jelentetett meg, s egykori községünk történetéből is merített.
Hasonló bejegyzések
